Életrajzi kalendárium

– 1926. január 26-án született Budapesten, a Ferencvárosban, a Hőgyes Endre u. 11-ben (Akkoriban Rákos utca).
– Anyai nagyapja Springer Ferenc – a Fradi alapítója. Szobra az Üllői úti pályán áll. A Hőgyes Endre utcai bérházat is ő építette, 1900-ban, ahol öt gyermeke és azok családjai is éltek.
– Édesanyja, Springer Piroska Zenekonzervatóriumot végzett; ő ismerte fel fia zenei tehetségét; öt-hat éves korában kezdett zongorázni; édesanyjával gyakran játszottak négykezest.
A komolyzene iránti szeretete, egy életen át tartó állandó önképzése során szerzett kimagasló zenei műveltsége számos magán- és közéleti nehézségen, buktatón segítette át.
– Édesanyja nevelője volt Hynum Amália (Pipipi – a családban csak így hívták) – Mensáros Lászlót is oktatta, főleg német, francia és angol nyelvre.
– Édesapja Mensáros Zoltán, József főherceg testőrtisztje volt, majd 1920-ban századosi rangban ment nyugdíjba. Utána jogi egyetemet végzett, és a '30-as évek második felében kormányfő tanácsosi címet kapott.
– Elemi iskolai tanulmányait a Champagnan francia papi iskolában végezte – itt tanult meg franciául.
– 1935–1943 a Budapesti Szentbenedekrendi Kath. Szt. Benedek Gimnázium tanulója. 1943-ban érettségizett.
– 1944-ben, hogy a katonai behívót elkerülje, a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára jelent-kezett, de tanulmányait nem tudta elkezdeni, mert a nyilasok feloszlatták az iskolát.
– Közben édesapját Kassa közigazgatási városparancsnokává nevezték ki.
– A katonai behívó elől Magyaróvárról Kassára megy, és apja segítségével itt bújkál.
– 1945 januárjában a közeledő szovjet csapatok elől először a Tátrába, majd Győrbe, Szentgotthárdra, később nyugatra menekülnek apjával.
– Klagenfurtban barakktáborba kerülnek, majd Salzburgba szállítják őket.
– 1945 novemberében hazatranszpoltálják őket.
– A Gerbeaud cukrászdába megy dolgozni, ahol fél évet tölt el.
– Fokozatosan érlelődik benne a gondolat, hogy színész szeretne lenni – íróbarátai (Pilinszky János, Thurzó Gábor) beajánlják Góth Sándorhoz, a Belvárosi Színházba, és fél évre a "színészfejedelem" tanítványa lesz. Góth Sándor 1946 nyarán halt meg.
– 1946–47 tanév első félévében Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia hallgatója.
– 1947 januárjától a Széll József vezette Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában folytatja színitanulmányait, ahol kiváló tanárok tanítják: Ascher Oszkár, Rátkai Márton, Lázár Mária, Pethes Sándor, Várkonyi Zoltán, Sennyei Vera, Apáthi Imre, Gobbi Hilda.
A Várkonyi Zoltán vezette Művész Színház ösztöndíjasa lett; színpadra is lépett és a színház kamaraszínházában, a Kis Kamarában Balázs (Balás) László néven szerepelt.
– 1947. május 13-án megnősült. Feleségül vette Juhász Juditot, a Gamma Rt. alapító igazgatójának a lányát.
– 1948. október 25-én megszületett első gyermeke, Péter.
– 1948-ban – az államosítás következtében – átkerült a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová – polgári származása miatt – Várkonyi Zoltán segítségével került be.
– 1949-ben a főiskola vezetése politikai okokra hivatkozva a főiskoláról eltávolította.
– 1949 november 17-én elkeseredésében – Körmendnél tiltott határátlépést kísérelt meg, de elfogták, letartóztatták, és 1950. január 1-jétől 13 hónap börtönbüntetésre ítélték. Először Szombathelyen, majd a kaposvári börtönben ült. Itt hat hónapig együtt raboskodott Cziffra Györggyel.
– 1951 januárjában szabadult. Ekkor Görgey Gábor – akit szintén származási okokból eltaná-csoltak a Bölcsészkarról – segítségével a Nemzeti Színházba került statisztának, majd a Madách és a Vígszínházban is fellépett némaszereplőként, mint például a Várkonyi Zoltán rendezte: Sándor Kálmán: A harag napja című színművében.
– 1951 tavaszán jelentkezett Szörényi Évánál, hogy mint statiszta képességvizsgát tegyen. A Bánk bán Melinda–Ottó jelenetet választotta. Néhány mondat után a művésznő megállította, és segítségéről biztosította, hogy szerződéshez juttatja.
– 1952. augusztus 1-jétől – 1957 szeptemberéig a debreceni Csokonai Színház tagja.
– 1952–54-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán folytatja tanulmányait levelező tagozaton.
– 1954. április 12-én megszületett második gyermeke, Zsuzsa.
– 1954. április 18-án a Rómeó és Júlia bemutató után augusztus 25-én színésszé nyílvánítják.
– 1954. augusztus 25-én kapta meg színészoklevelét.
– 1956-ban Jászai Mari-díjat kapott.
– 1956. március 19-én megszületett harmadik gyermeke, Tamás.
– Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben Debrecenben aktív politikai szerepet vállalt – a színházi és a városi Forradalmi Bizottmány tagja – többek között neki is köszönhető, hogy a színházban semmiféle atrocitás nem történt.
– 1957 októberében a Madách Színházhoz szerződött.
– 1957 őszén első kihallgatása a Budapesti Rendőrfőkapitányságon.
– 1958. augusztus 22-én Pesten letartóztatták és a Gyűjtőfogházba vitték, ahol Darvas Ivánnal találkozott, és színházi "előadásokat" szerveztek.
– 1958 decemberének utolsó napjaiban Debrecenbe szállították, ahol a feljebbviteli tárgyaláson visszatették az ügyet első fokra, ahová tanúkat is megidézhetett, és szabadlábon védekezhetett.
– 1959. április 9-én a debreceni megyei bíróság – a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettében 2 év 2 hónap börtönre ítélte.
– 1959. szeptember 15-én a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta.
– A szabadságvesztés időszakában elvált a feleségétől.
– Amnesztia következtében börtönbüntetését felezték, és beszámították az előzetes fogságban töltött négy hónapot is.
– 1960. július 20-án szabadult, Márianosztráról.
– A Rutex nevű cég textilraktárában segédmunkás, majd a margitszigeti Casinóban és a pesterzsébeti Csiliben pincér.
– 1961 októberétől – Berényi Gábor járta ki Aczél Györgynél – a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött.
– 1964 szeptemberétől – 1984 májusáig a Madách Színház tagja.
– 1965. november 20-án az Egyetemi Színpadon volt a XX. század ősbemutatója, amiért 1965 decemberében a Művelődési Minisztérium nívódíjjal jutalmazta – ilyen kitüntetésre első alkalommal került sor.
– 1967-ben az Aranysárkány című filmben nyújtott művészi teljesítményért a Magyar Filmkritikusok Díját kapta a legjobb férfi alakítás kategóriájában.
– 1967-ben a Magyar Filmkritikusok a legjobb színészi alakítás díjával tüntették ki a Szevasz Vera című filmben nyújtott játékáért.
– 1968-ban feleségül vette Mikes Gabriellát (Killyt).
– 1968-ban Acapulcóban a Nyár a hegyen című filmben nyújott művészi alakításáért a legjobb férfiszínész díját kapta.
– 1969-ben Jászai Mari-díj (önálló estjéért)
– 1974-ben az Irgalom és a Banális történet című tv-filmekben nyújtott alakításáért a Veszprémi tv-találkozó oklevélben részesítette.
– 1976-ban érdemes művész
– 1978-ban kiváló művész
– 1980-ban Kossuth-díj
– 1984-ben nyugdíjaztatását kérte.
– 1985–89-ben a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia levelező hallgatója.
– 1986-tól haláláig a Gór Nagy Mária Színésztanodában tanított.
– 1987-ben a Magyar Rádió elnöksége a Biblia rádiós feldolgozásában nyújtott művészi teljesít- ményéért nívódíjjal tüntette ki.
– 1988-ban a Nyíregyházi Városi Tanács nívódíját kapta.
– 1989-ben Magyar Művészetért díj
– 1989-ben Magyar Ifjúság Nagydíj
– 1989. december 5-én meghalt második felesége, Killy.
– 1989-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház örökös tagja lesz.
– 1990-ben az Országos Rendező Iroda nívódíja
– 1990-ben, '91-ben és '92-ben Erzsébet-díj
– 1991-ben Pro Libertate 1956-os emlékérem
– 1992-ben Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg.
– 1993. február 7-én hosszan tartó és súlyos szenvedés után elhunyt.
– 1998. május 8-án gyermekei – Kiszelyné Mensáros Zsuzsa, Mensáros Péter és Mensáros Tamás – kérésére a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Legfelsőbb Bíróság Nbf. I. 5023/1959 számú ítéletét semmisnek nyilvánította.
– 2001 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség Díjjal tüntették ki.
Összeállította P. Török Margit Anna.

Kapcsolódó képek
1 2 3