Mensáros LászlóSzerepeim Revizor

(...) Életem első absolút főszerepének, a Revizornak eljátszásáért nagyon jó kritikát kaptam. Mégis tele voltam bizonytalansággal. A próbákon Szendrő fantasztikus instrukciókat adott. Nem értettem belőlük egy szót sem. Azt mondta: - Laci, válaszolj a partnerednek! Rámeredtem: - Válaszoljak? Hiszen válaszoltam, végszóra, ahogyan kell... Még fogalmam sem volt arról, hogy nem a végszót kell meghallgatnom, hanem a partnerem szövegét. Még nem értettem, mi az: benne lenni a szituációban. Kitaláltam egy figurát, azt próbáltam valamilyen élettel megtölteni. Bolondoztam, amikor arra került a sor. A jó ég tudja, mit csináltam, nem emlékszem rá pontosan. Elég az hozzá, hogy elismerő sajtókritikával illettek érte.


Rómeó és Júlia

(...) Ami szép emlékem megmaradt Rómeóról, az inkább a rendező, Vámos László személyéhez fűz. Csodálatos volt együtt dolgoznom vele. Ha ő rendezett, jó kezekben éreztem magam. Az erkélyjelenetnél azt mondta: - Nézd Júliát! Hát én néztem is Örkényi Évát, aki Júliát alakította. Majd kigúvadt a szemem. De akkor még a kezdet kezdetén álltam annak a technikának, annak a varázslatnak az elsajátításában, amivel Rómeó nézi Júliát, amivel színész nézi a partnerét. - Nézd Júliát! - Cseng még most is a fülembe Vámos instrukciója. Megtanultam: a tekintet olykor többet mond el a színpadon a legszebben kimondott szónál.


Éjjeli menedékhely

Kristálytiszta Solti Bertalan Szatyinja, döbbenetes Mensáros László Színésze*
Solti Bertalantól rengeteget tanultam. Belülről ragyogott, s vele kapcsolatban nem éreztem hazugságot sem az életben, sem a színpadon. Ő önmaga volt, s megtanultam, hogy ez a legtöbb az ember életében. Solti figyelmeztetett: nagyon játszom. Nem kell, mondta, egyszerűen csak mondjam a szöveget. Ne űberoljak.**


* Nyerges Ágnes: Az éjjeli menedkéhely Debrecenben. Színház és Mozi, 1955. november

** Ablonczy László: Kérdések és tűnődések. In. A. L. Megélt színház. Budapest, 1998. 187. old.

Kapcsolódó képek
1 2 3 4