Hajagos ÁrpádRendkívüli előadás, avagy baleset…

Mensáros László XX. század című előadóestjének sikere meghozta számára az országos népszerűséget, ezért sokfelé hívták vidékre. Ilyenkor kis utazó társulatával indult el, hogy megtartsa előadóestjét. Ebbe a társulatba tartoztunk mi Kotschy Bandival, akik akkor már végzett mérnökök voltunk és elkísértük őt, mint technikai kiszolgáló emberek.

Egy alkalommal Kisújszállásra mentünk. Laci délelőtt telefonált, hogy nincs meg az állandó kocsi, de ne izguljunk, mert majd ő szerez egyet. Kettőkor találkoztunk a Madách Színháznál, ahová meg is érkezett egy ifjú kolléga egy rozzant Skodával. Elhelyezkedtünk, a mindig szokásos ülésrend szerint, elöl az anyósülésen Mensáros, mi Bandival hátul, az ifjú színész kolléga meg vezetett. Hamar kiderült számunkra, hogy rendkívül gyakorlatlan.

Laci elöl tanult, hisz az volt a szokása, hogy vagy az est szövegkönyvét memorizálta, vagy szerepet tanult. Mindig fegyelmezetten felkészült a szerepeiből, illetve az előadóest anyagából. Önmagától és egész környezetétől megkövetelte a pontos, precíz munkát, és nem tűrt semmiféle lazítást. Visszatérve az eredeti történethez, szerencsésen elértünk Szolnokig, majd Kenderes határában az akkor már nekibátorodott sofőrünk egy hajtűkanyart kiegyenesítve az árokba vezette a Skodát, és két szaltó után a kocsi a vezető felőli oldalára fordulva a kukoricásban landolt.

Több percig néma csend, majd halk nyöszörgés után Bandi szólalt meg először:
– Lacikám, jól vagy?
– Én még csak igen, de ti, kisfiam, hogy vagytok?

Kikászálódott a nyitott ablakon. Bandi követte, aki az én fejemre lépve mászott ki, aztán én is kiszabadultam, az ifjú kolléga azonban beszorult. Amikor a kocsit nagy nehezen talpra állítottuk, kiderült, hogy egy kéztöréssel megúszta a dolgot. Nagy kavalkád támadt, mentők, tűzoltók, rendőrség, stb. Egyszer csak Laci felkiáltott: Kisfiam, azonnal hívjatok taxit, este előadás van Kisújszálláson!

Képzelhetik, a hetvenes évek derekán még a falvakban sem volt telefon, nemhogy az árokparton, így azután Bandi, vagy Laci rábeszélte a helyszínelő rendőröket, ugyan vigyék már el őket az előadóest helyszínére. Nekem meg azt mondta: Te "kiissfiamm" (ez volt a szavajárása: kiissfiamm!) itt maradsz, megvárod az autómentőt, és vigyázol a kocsira, mert ezért én felelősséget vállaltam.

Így hát egyedül ott maradtam, hisz' a sofőrünket meg elvitték a mentők a szolnoki kórházba.

Éjjel 11-ig vártam, amikor megjött az autómentő, és felakakasztották a Skodát az elejénél fogva úgy, hogy a két hátsó kerekén gurult. Alighogy elindultunk, megérkeztek Laciék a rendőrautóval, felvettek engem is, és elmesélték, hogy nagy siker volt az előadáson, még a rendőrök is végignézték az estet. Ekkor érkeztünk Törökszentmiklósra, ahol is megálltunk, részben azért, hogy kávézzunk, részben, hogy megvárjuk az autómentőt. Amikor kiszálltunk a kocsiból, kicsit hátrébb hatalmas csattanást hallottunk. Kiderült, hogy a Skoda leszakadt a daruskocsiról, kidöntött egy villanyoszlopot, amely valósággal kettészelte. No, ekkor Laci bosszúsan, de azért vidáman, hogy ezt ép bőrrel megúsztuk felkiáltott:

– Remélem, most már vége van a rendkívüli előadásnak!

Kapcsolódó képek
1 2 3 4 5 6 7 8 9