Dalos LászlóVánya bácsi

Mensáros László páratlan művészete már réges-rég beérett Ványa bácsira. Az ő Vojnyickija karcos és sebzett, s az első melléknevet úgy hordozza magában, hogy vele a másikat eltakarhassa. Sikerül is ideig-óráig – s ezt a kettőséget mesteri egyensúlyban viszi végig Mensáros –, hogy annál esendőbb legyen végleges hullása, belenyugvása az immár csakugyan változtathatatlanba. Ez a Ványa-alakítás mégsem magányos ária, nem! Ez mindig környezetével elválaszthatatlan összefüggésben van jelen, Mensáros az árnyalatok sokaságával jellemzi Szonyához, Asztrovhoz, Jelenához, a mamanhoz, Tyeleginhez, Szerebrjakovhoz való viszonyát. Mesteri skála!

Kapcsolódó képek
1